Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

474 Petőfi-Könyvtár üttetett el a szabadszállási követválasztásnál a követségtől. — Mi csak azt sajnáljuk: hogy Sándor barátunk óhajtása nem teljesülésén olly igen felindult s méregbe jött, s azon mindennapi politikai bohózatot annyira elkeseredve szivére vette. E kalandból kézzelfoghatólag okulhatott a pajtás az iránt, hogy gyakorta mi a nép, s hogyan forgatják szélvitorlaként ennek akaratát, s hogyan szokás és lehet azt felhasználni. — Egyébiránt a Petőfi el nem választását országgyűlési jelentékeny veszteségnek épen nem tartjuk: mert mi őt lant mellett, s népgyűléseken és forradalmi fellépéseknél tartjuk saját helyén állani s működni, — de az elfogulatlanságot igénylő országgyűlési tanácskozásnál épen nem. — Ő nem tud tanácskozni, — ő csak ön vasfeje szerint határoz. JulillS 6. Pesti Hirlap. 100. sz. 626. lapon a szerkesztők, Csengeri Antal és Kemény Zsigmond a következő nyilatkozatot adták ki: „Kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy azon gyalázatos czikk, melly tegnapi számunk hirdetményei között Nagy Károly aláírásával Petőfi ellen megjelent, tudtunkon kívül igtattatott a hirdetményi rovatba. E rovat szerkesztését egészen elkülönözve, a kiadók magok kezelik. — A P. Hirlap szerkesztői." Julius 7. A nemzetgyűlési követekhez. Ez egy tizenkét soros röplap, melyet Petőfi a julius 7-én d. e. 11 órakor tartott országos ülésen a képviselők asztalkáira helyeztetett el. Egy példánya a Petőfi-ház ereklyetárában. Fac-similéjét lásd a IX. mellékleten. Julius 7. Márczius Tizenötödike. 98. sz. 393. lapon Kapuczin úrfi aláírással a köv. czikk olvasható: „Elégia Nagy Károlrul. Van a kis kunságban egy nagy falu, kinek neve Szabadszállás; ebben a Szabadszállásban van egy vaskalapos kálvinista esperes, mellynek neve Nagy Samu, az ő fiának Nagy Károlnak ides apja. — Nem hiába pedig neve Nagy Samu, mert megüti a tizenhat markot, és van neki nyaka, de vastag, miként Luther Mártonnak, mellyért is az ő nyakasságával fölül-