Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

458 Petőfi-Könyvtár csordának' — a kaputosok pedig ,gazemberek'-nek nevezve, s ha vége felé olly annyira meg nem felejtkeznék népemberi hivatásáról, hogy a vele olly illetlenül bánókat ,czine-mintye'-vel fenyegesse. Ennélfogva tehát sem competentiáját a becsületes e'.vüség megítélése iránt — mellyet irányunkban sértettek meg legelőbb az Életképek és Martius — el nem ismerjük, sem pedig kötelesnek nem érezzük magunkat olly 6 hasábos védelem fölvételére, mellyet nem mi idéztünk elő. — Hogy mi haszna lenne P.-nek furiosus jeremiadja igen nagy nyilvánosságából, meg fogja ítélni aki olvassa. — Egyébiránt, hogy mi semmi illovalitás által magunkat hasonlóra feljogosítva nem érezzük, tanúság mai lapunk ,nyilt-tér'-e, hol a ,Martius' védelmére sem zártuk el a nyilvánosságot." lunius 25. Nemzetőr. Pesti Divatlap 28. sz. melléklete 793. lapon : „— Petőfi Sándor a Kunságon, a szabadszállási kerületben lépett fel követül; a nép nagyobb része mellette volt; azonban némelly városi elöljáró, és több kaputos ember, részint önérdek, részint sötét elfogultságból, ármányos eszközök által megbuktaták. Petőfi ez ügyben hosszas nyilatkozatot közlött a lapokban, bukása történetét a legkeserűbb kifejezésekkel tolmácsolván. Katonás dolog, melly a legszabadabb alkotmányos országokban is már sok becsületes emberen megesett; — azért hát nyugodtan kell az illyesmit venni." lunius 25. Nép barátja. Szerk. Vas Gereben és Arany János. 4. sz. 62. lapon a „Mi hir Budán? cz. rovatban: „Szomorú vagyok, mert a' mitől féltem, beteljesedett, hogy a' nép épen azokra hallgat, kik legbizonyosabban jégre viszik. Megmondtuk, hogy az isten szerelmeért ollyan követet ne válasszanak, ki borral kinál? hanem beszélhet is valaki némelly embernek, mert ha egyszer a' torka a' bor izit érzi, aztán pokolba is beterelhetik egy itcze borral. Azt is megmondom, kinek beszélek, a' kis kunságiak Szabadszállásán a' pap fiát választották meg, miért ? mert itczeszámra töltette a' népbe a' bort. Ez szégyen, gyalázat-