Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

Petőfi Napjai: 1848 427 Ha a nép ollyan hiv követet kiván, ki őket ugy kép­viselje, mint ha midőn ő szól vele, egyszersmind minden igaz magyar együtt beszéljen, akkor válasszák meg őt. Ifjú költőnk e napokban az érdeklett helyekre le fog menni. Meg vagyunk győződve, hogy a lelkes ifjúság körötte össze fog gyülekezni és öt gyámolitandják. Ajánlásra nincs szükség, nincs a magyar ember közt egy sem, ki az ő nevét ne ismerné, ki ne tudna Petőfitől legalább egy dalt ollyat, mellynek szépségben bárhol párja volna. Petőfi a Kunságon az ifjú pártra s a tisztán népies elemre fog támaszkodni. Meg vagyunk győződve, hogy e fellépésnek kivánt siikere meg lesz. Tudjuk ugyan, hogy lesznek, kik őt szeretnék a válasz­táson megbuktatni, de ez semmi, illyeneknek is kell lenni. Kell, hogy legyen, kiken a jóravaló emberek nevet­hessenek. Az ördögbe, az a sok lelkesedés és éljenzés közben jól fog esni egy kis mulatság. Lesz ott is egy párt: Mert mind a melleit, hogy Kis­Kunság a magyar Kanaán, mégis cseppent oda is egy pár keserves ember, de kik ezután ott már nem sokat fognak nyomni a latban. Ezen emberek majd fognak különöseket beszélni. Gyönyörű dolgokat! ollyanokat, mellyeket az újságírók megvennének szívesen pénzért is, csakhogy aztán azt kinyomtatván, az által olvasóiknak egy kis jó mulatságot szerezzenek . . . Lesz ott is egy pár illyen drága tulipán. Majd lesz ezeknek is valakijök kire szemet vetettek. Áh, képzeljük minő izlésök lehet. Meg verte az isten azt az ízlést. Aligha nem valami tanácsbeli, kinek tán hasa száz egy arasz területi; szakálából a zsidó kitömne egy párnazsákot. Ezeknek ollyan ember kell, ki a bölcseséget a város

Next

/
Oldalképek
Tartalom