Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

396 Petőfi-Könyvtár aranyos rámába foglalva függesztetett ki, reggeli 9 órakor a Landerer nyomdája a nép hatalmába jutott s a hirdetmények és Petőfi egy lelkesítő dala rögtön nyomatott és kiosztatott, valami nagyszerű és megragadó volt, midőn Petőfi dalát szavalva, az utolsó verseket, melyek igy hangzanak: A magyarok istenére esküszünk, Eskübzünk. hogy rabok tovább nem leszünk, a sok ezrekre menő tömeg fentartott kezekkel ismétlé

j sugárzó arczczal „esküszünk." Márczius 23. Mult és Jelen. Szerk. Szilágyi Ferencz. 24. számban szólván a márczius 15-iki pesti eseményekről, közli Petőfi Nemzeti dalát s ezt a megjegyzést fűzi hozzá: „Nevezetes, hogy midőn e dal énekeltetett, a sok ezrekre menő hallgatóság az esküszünk szót felemelt ujjakkal mindannyiszor ismétlé. Ezenben Jókay, Petőfi, Bulyovszky beszédeket tartának." — A szintlázi előadásról pedig: „Elszavaltatván ekkor Petőfi Nemzeti dala, az esküszünket az összes ifjúság itt is ismétlé." Márczius 24. Erdélyi Hiradó. 337. sz. 2-ik iven: a színházi előadásról (Pest, márcz, 16.) „az előadás (Bánkbán) felfüggesztetett s darabok énekeltettek Hunyadiból, ugy népdalok Füredi által, Szózat, egy Hymnusz, Petőfinek emiitettem forradalmi dala. melynek végszavaiban Egresi hatalmas szónoklata után az egész közönség kiáltása vegyült, a marseillaise, Rákóczi-induló" stb. Márczius 25. Képes Újság. 13. sz. 102. lapon: „A hatvani utcza, hol a Landerer s Heckenast urak nyomdájában a 12 pont s Petőfy (!) Nemzeti dala censura nélkül nyomattak : örök emlékezetére ezen történetnek „szabad sajtóutczának" kereszteltetett. Alább pedig : „Maradandó emlékezetére azon dicső eseményeknek, mellyek folyó évi Mártius 15-dik napját honunk történetének legnevezetesebb napjává bélyegezték, Petőfy indítványára elhatároztatott, Pesten a városháztért, mint már a hatvani utczával történt,