Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

Petőfi Napjai : 1847 367 November 30. Hazánk II. 142. sz. 567. I. Uti levelek Kerényi Frigyeshez. XIX. XX. levél. Deczember 5. Életképek. II. 23. sz. 723. 1. Kérdezd: szeretlek-e ? (Május 1847.) A 725. lapon pedig: Ábránd. Petőfinétöl. Deczember 5. Szépirodalmi Szemle. II. 25. sz. 364. lapon. „A népmese Magyarországon" cz. czikkben. IV. sz. alatt János vitézről igy ir: Azon különbséget, mely a régibb és ujabb keletkezetü népmesék közt létezik, irodalmunkban is két mese tanúsítja ; t. i. Petőfi János vitéze és Fazekas Ludas Matyia! elsőt a katonaság, másikat a parasztság sorsának gondolata költvén, miért azokban a két néposztály szelleme nyilvánul. János vitéz v. i. Kukoricza Jancsi, juhászbojtár, szerelmes a szép Iluskába. A szerelmeskedő párra rárohan a leány gonosz mostohája, és Jancsi csak most veszi észre, hogy a szerelmeskedés alatt vigyázat nélküli nyája elszéledt, és abból több darab elveszett E miatt elkergeti őt gazdája: mikor a vándorló Jancsi zsiványtanyára jut, hol kénytelen magát ugy tettetni mintna a bandába beállani akarna, de mihelyest elalszanak, a tanyát felgyújtja, s odább megy; most katonának áll, s társaival a töröktől megvert franczia király segítségére megy, keresztül Tatár-, Olasz-, Lengyel- és India országokon. A magyar huszár a törököt, sőt Jancsink a török vezért levágván, és fiát üldözőbe vévén, megszabadítja az általa elrabolt franczia királyleányt. ígérete szerint az apa neki, mint szabaditónak, akarja adni leányát, de ő vonakszik elfogadni s elbeszélvén életét és szerelmét a szép lluskához, a király hősünket sok kincscsel megajándékozva, hajóra ülteti s régi szeretőjéhez küldi, de a tengeren hajótörést szenvedt János vitéz máskép nem tud menekülni, mint hogy egy felhőbe kapaszkodván, magát magas szikla tetejére viteti, hol újra a grif madárba fogódzik, melyen szerencsésen falujába