Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

Petőfi Napjai: 1846 279 az ügyes bevezetés ébresztett s a csomó megoldása szerencsésnek nem mondathatik. Sokkal sikerültebb s a népköltészetnek egyik kitűnő gyöngye János vitéz. A költemény az I-ső szakasztól az V-dikig, hol Kukoricza Jancsi azért, hogy szerelmeskedése alatt nyáját elvesztette s gazdájától elhajtatik, bújában földönfutává válik s a XIV. szakaszban, hol a franczia királynak elbeszéli élte históriáját, gyönyörű idyll, szende mint a szerelem, melyet a költő megénekel; egyszerű, élethű tükörképe a falusi paraszt életnek. De a mese hangja változik mindjárt, a mint János katonának áll, s a magyar fika ismeretes elbeszéléseit halljuk mostan s a csudakalandokat, melyek Jánost vitézzé, sőt, ha akarná, királylyá is teszik, kincsekkel elhalmozzák s végre megint mint szegény kiszolgált katonát visszahozzák falujába, hol alig ismernek többé reá, s hol lluskájának csak sirját találja. Az elbeszélés itt (XVI. és XVII. szakasz) szép elegiává válik. János ismét távozik s magával viszi emlékül Iluska sírjáról a virágot, s az óriások és boszorkányok országán keresztül, sok viszontagságok után, az operencziás tenger közepén eljut a tündérszigetbe,*) hol az életforrásban Iluskája is feléled. Ezen tündérsziget gyöngéden s mégis ragyogó, meglepő, s a tárgynak megfelelő színekkel van festve, s Iluska véletlen föléledése méltó befejezésül szolgál ezen gyönyörű mesének, melyben a becsületes János vitéz következetes jellemrajza mesteri kézre mutat. Benső rokonságban vannak a népdalokkal azon tájés csendképek (Stilleben), melyekben szerző a hollandi iskola szabatosságával, választékosságával és hűségével az alföldi rónát, a csárda romjait, a házi életet szüleinél, színészi életét, első szerelmét stb. kifesti. Ide tartozik: „Füstbe ment terv 175. I. Egy estém otthon 176. 1. István öcsémhez 198. I. Búcsú a színészettől 211. I. Első szerelmem 215. I. Az alföld 218. 1. Est 222. 1. Egy telem Debre*) A magyar mesének ezen tündérszigete a középkor barátai előtt Artus és Nagy Károly regeköréből ismeretes s a boldogszigetek s Atlantis görög mythosainak utóhangja.