Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)
1847.
262 Petőfi-Könyvtár hamvaiból megszületett a' dicső Marius. 'S én ne örülhetnék-e annak, midőn a' közjó 's az emberiség mellett lelkesedni látok! — midőn az érdemet elismerve, az ész isteni hatalmát méltányolva látom ! Látok fogékonyságot e' nemzet lelkében a' szép és jó iránt. Nemzetről szólok, mert alig van megye, melly e' jelen társas-körben néhány lelkesb egyénei által személyesítve nem volt. Megismerkedtünk egymással, tapasztalok a' tiszta hazaszeretetet, a' köztemunkáló szándék becsületességét. Hallottuk szónokolni a' dicső Kazinczyt: virágok nyíltak ajkain, ha reményről beszélt, 's fájdalma csendes nyáréj reggele, melly zúgva pusztít, a' midőn kiront. Kik hallók őt többször 's mindig egyforma szépséggel szólani: nem tudtuk mit csudáljunk benne inkább: a roppant tudományosságot-e, vagy azon lelki erőt, melly érzelmei kifejtésében tükrözé magát! És a' gondolatok, azon magas reptü hattyúi a' fájó kebelnek ! ... de minek leirni akarni azt. mit leirni hiven nem lehet! — Egy buzgó óhajtás nyilvánitaték most B. J. táblabíró által, melly roppant viszhangra lelkesité az egész társaságot. Petőfit, a' nép magasztos lelkű költőjét akarták hallani. Engedett a' közkívánatnak 's szólott „a" nép nevében", „dalaim" 's még egy költeményt mondott el különkülön óhajtások következtében. Mit írjak Petőfiről, hogy meg ne sértsem irói tehetségem korlátoltsága által azon isteni érzelmek magasztosságát, melly iránta lelkemben él ? Petőfi! nagy eszmék vannak e' névhez csatolva, mellyek, mint igaz gyöngyök hullámozzák át a' világot, mellyet ő hatalmas lángesze által minekünk alkotott. Hol állunk most a' mult idökhez képest? azon idökhez, midőn nagyán idegen tengerből szedtük a' gyöngyöket, idegen kertből nemesitettünk virágokat, idegen honból szívtunk levegőt, lelkesedést a' művészetnek ? ki adott, uraim! költészetünknek saját nemzeti bélyeget ? ki vezetett el a' nagyrészt émelygős külizléstől ? ki tekintett be a' nép életébe, hogy örömeinek 's fájdalmainak szavakat adjon 's az isteni szikra hatalma által felemelje a' hangot, mellyet