Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)
1847.
242 Petőfi-Könyvtár szellemét felfogni tudná, s következőleg őt megbírálni képes lenne. Most Petőfi anticritika helyett egy egész kötettel lép fel. E sorok irója, ismervén a könyv tartalmát, bátran meri állítani, hogy az a közönség kezében megbecsülhetlen kincs leend. A munka hihetőleg mártiusi vásárra megjelenend. Addig még szólunk róla." Február 4. Jelenkor. 10. sz. 59. lapon: „Kezdenek könyvárusaink is figyelmet fordítani a magyar müvekre; legközelebb Petőfi összes müvei fognak megjelenni Emich Gusztáv költségén olly díszkiadásban, minőt még magyar könyv nem ért. A legnagyobb octav, satinirozott kettős velinen, elől a költő aczélba metszett arczképével, mintegy száz uj költeménynyel bővítve. Ára 3 f. p. Nem hisszük, hogy legyen magyar, ki Petőfit, a lélekszabadság szent eszméinek apostolát ne ismerje; de hisszük, hogy kinek szemei e nagy eszmék ragyogványitól nem kápráznak; ki eddig kimondani nem mert igazságokat meghallani nem fél s magyar szívvel magyarul tud érzeni: annak Petőfit szeretnie kell. Ajánlatunk rá nézve, ama néhány szűkkeblű botorkász ellenében, kik személyes irigységből támadtak ellene, elkésett szó lenne. A közvélemény Ítéletet hozott s Petőfi tisztán mocsoktalanul áll előtte jellemében és szellemében egyaránt megtámadhatatlan. Férfi homlokát illeti a borostyán, bár ha több lenne is a tövis rajta, mint a levél; gyermekek és charlatánoké a papiros korona, mit a szolgadicséret fejők lágyára nyom." Február 6. Életképek. I. 6. sz. 163 \. A nagyapa. Petőfi ez elbeszéléséhez a szerk. a következő jegyzetet irta: „Figyelmeztetjük a t. cz. olvasó közönséget a derék szerzőnek e népies szellemben irt legújabb müvére. Petőfi Sándor, kinél jelenleg a .népköltő' szép nevezetet senki jobban meg nem érdemli, illyféle beszélyekkel szándékozik az általa oly forrón szeretett nép erkölcsi s értelmi művelődésére hatni, miért is a valódi népbarát őt őszinte örömmel üdvözlendi. Jelen baszélyét egyike elsőrangú költőnknek