Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1846.

212 Petőfi-Könyvtár a' hangot, melly az állatember kedélyzetét rezgésbe hozza, melly a' szenvedélyek sötét és vastag burkában alvó lelket fölébressze, 's igy lassudan a' vad tökébe az emberiség szelid ágát beléollsa. Innen nem lehet kezet fognom azon bírálóiddal, kik daljaid közül többet póriasnak mondanak. Ezen uraknak nem jutott eszükbe: hogy például, az alföldi csikós vagy gulyás érzelmeihez épen ez, és nem más uton hatolhatott el a'költő; hogy elébb a természet öléből fejtett márványt nehéz bárddal kell faragni, mig a' finomabb véső rá alka ­maztathatnék. Ezen vádnak csak akkor lehetendett helye: ha nemesebb hangon is annyit és olly szépeket nem irtál volna. Igen ; költői szellemed eredeti feladata volt: hogy az egész nemzetet, a' paloták aranyzott függönyeitől, a' lantornás-kunyhóig, daljaid sugárövébe öleld. A' helyett azért, hogy bírálóid a' röpke jellemű Heinét, vagy a' kaczérkodó Bérangert, vagy akármi más idegen példányképet adtak volna kezedbe: inkább tanácsolniok kellett vala: forganál minél többet a' nép között, és különböző vidékeken figyelnél részletes magaviseletére, 's szellemét minden oldalról átsajátitván, emelnéd azt művészi fokra, 's igy segítenéd elő a' magyar költészeti iskola megalapulását. És e' figyelmeztetést annál biztosabban tehetendették, mert költeményeid között minden bizonnyal azok a' legsikerül­tebbek, mellyeket utazásaidban irtál. „Bucsu Kun-Szent­Miklóstól"; minő dal ez! minden versszak, minden sor, minden szó tökéletes magyar. Olvasván e' dalt, a' mulatkozó társaságot látjuk magunk előtt: annak, ugy szólva, egész kedélyhabja van e' dalban elömölve. Nem irt illyet Csokonay sem. E' dalban felülmultad önmagadat. A' természettel vál­tottál kezet, midőn e' dalt teremtéd, 's annak leghívebb csókjait kellett érzened ! Mit bírálóid elmulatának, arra titkos szükségeinél fogva önlelked ösztönöz, 's meg vagyok győződve, hogy ennek sugallatából határoztad el közelebbről magadban, Erdélybe jőni, ez ország lakosait, szokásait és szellemét megismerendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom