Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 159 ményéből, sok vers önkénytelen hangzott el ajkamon; szerintem ugy rá illet e kétségbeesett férjre, miszerint el kezdém hinni, hogy Petőfit szívimádottja elvesztésével ily helyzetbe sújtotta a sors." . .. November 20. „Magyarkák 1845-ből." Lipcse, Teubner B. G. betűivel. 1845. 191. lapon: PETŐFY SÁNDOR. Ex-baka; nyugalomba lépett szinész; ex-divatlap-segédszerkesztő, és vándor-költő; 's at. 's at. Szilaj csikó a' honi poésis mezején, sem féket, sem kantárt, sem zablát, sem nyerget nem tud tűrni. Verset sokat ír; akár szabályosat, akár nem, az mindegy neki. Kár a' talentumnak annyira elvadulni! Utóbbi időkben a' híres Vahot Imrének a' > Pesti Divatlap" szerkesztőjének volt fegyverhordozója. Petőfy még fiatal fiu, 's mig a' must ki nem forr, mindig jó bort lehet belőle remélni. Várjunk tehát — hiszen magyarok vagyunk, és megtanulhattuk a' várást!. . . Addig is utravalóúl hallja tőlünk, hogy versfaragás nem költészet; szabálytalanság nem genialitás; vastagosság, nem művészeti izlés; — és nem egyedül bor- prófont, bakancs- és bakakabátban, de nem is a' fáklyafüstben rejlik a költészt illető aether. Vigasztalja azonban magát, mert, merész a' fiatal sas röpte, de nem vakmerő; de a' dicsőítő orkán, melly a' „Divatlapból", fúj rá, elsodorhatja öt — a' semmiségbe." Megjelenése dátumára vonatkozólag 1. P. Hirl. II. 577. sz. 338 - 39. lap. November 22. Életképek. II. 21. sz. 669. lapon a Hirlapi őr a P. Div. XXXII. számáról: „E számot Petőfi versezete „A jó öreg korcsmáros" nyitja meg, melly egyszerű s szívélyes költemény a költő szebbjei közé számitható, millyekkel, jeles tehetsége mellett is, csak ritkábban ajándékozza meg az olvasó közönséget."