Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 157 November 13. Pesti Divatlap. II. 33. sz. 1104. lapon „Irodalmi levelek Constancziához. VI. Szerelem gyöngyeiről" czimmel Szeverintől a következő czikket olvassuk: Végre, midőn ez alkalommal van szerencsém kegyednek Petőfi „Szerelem gyöngyei" czimű legújabb költeményeit megküldeni: lehetlen azt némi eszmekiséret nélkül kegyed gyöngéd kezeibe juttatnom. — Jól tudjuk mindnyájan, hogy Petőfi az ellene intézett legújabb megtámadásokat, szó nélkül hagyá, hanem közelebbről ismerve őt, azt is jól tudom én, miként a méltatlan kisebbítések nyilzápora közepett, nagy dolgot forialt magában, s épen ekkor lobbant fel szivében a szerelem legtisztább lángja egy olly derék hölgy iránt, kiben a külső szépséggel ritka honleányi lelkesedés párosul, ki a közügyek, különösen irodalmunk iránt, — épen úgy, mint kegyed, a legnagyobb részvéttel viseltetik. És ezen hölgy megismerése szolgált a felingerlet

1 kedélyű költőnek legjobb alkalmul, nagyszerűen bebizonyítani azt, hogy olly magasan repülő költői geniussal bir, melly előtt a sárga irigység elpirul, s a szőrszálhasogató birálat rágalomszava elnémulni kénytelen. Azon, az Irodalmi őrben megjelent alaptalan vádat, melly Petőfi sülyedését, alábbszállását emliti, költőnk mivel sem czáfolhatta volna meg jobban, mint ezen legújabb művével, melly felül áll minden gáncsoló bírálaton, s az ifjú költő iránt mindenkit, barátot és ellenséget egyformán, a legnagyobb csodálatra ragad. A Szerelem ezen gyöngyei, egytül egyig a legérezőbb kebel tengerének mélyéből felhozott nagybecsű gyöngyök. — Mintha maga a szerelem istene sirta volna azokat ki legszebb öröm- és fájdalomkönyüiben; — olly gyönyörű, tarka játszi színezetű, drága gyöngytüzér ez, melly csak az első tündér, vagy csak a legszebb és legjobb hölgy kebelére illenék. — Ezen gyöngyökben a legragyogóbb phantazia

( a legkülönbözőbb eszmék és érzelmek dúsgazdag csapongása, a legfinomabb gyöngédség, mondhatlan kedves naivság, kellem, báj, erö és lágyság, minden legkisebb beteges érzelgés nélkül, kedélyes öröm és sötét fájdalom, szóval a