Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 137 korunkra nem sok irt látok is benne, mégis felkiáltok a nagy Lamartine szavaival: „Qui que tu sois, Byron, bon ou fatal genie, J'aiine des tes concerts la sauvage harmonie." (Jegyzetben, csillag alatt: Akármi vagy ... jó, vagy rossz szellem, tetszik Nekem dalodnak vad harmóniája.) Ennyit ez úttal róla . . De még egyet! kegyednek ő, mint hallom, barátja . . . Szeretném, hogy ha e pár sorokat figyelmébe ajánlaná: „Toujours joyeux, toujours content . . . Je fais bravér la misére Pour la fairé plus legére Je la support en chantant . . . Souvent la vie est importune . . . J'ai mon fardeau . . . chacun a le sien . . . La gaité est ma fortune . . . La liberté voila mon bien . . ." (Csillag alatti jegyzetben: „**) Mindig vidám s elégedett, Daczolok én a szegénységgel, S hogy le ne sújtson engemet, Könnyebbítek rajt énekléssel. Az élet olly gyakorta nyom, Teher van rajtam . . . mint van máson . A jó kedv az én vagyonom, És a szabadság boldogságom.") S ez nekünk magyar irodalmi áldozatoknak igen kedves „emlék" leendne néha, midőn a tüskepályán alélunk Hasonló fogna az lenni azon erős szerekhez, miket az ájulok orra alá szoktak tartani, midőn lerogytak." Szeptember 18. Pesti Divatlap. II. 25. sz. hátsó boriték­lapján a szept. 11-iki sz. hátsó boritéklapján közzé tett „Figyelmeztetés" ismétlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom