Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 95 Junius 28. Életképek. I. 26. sz. boríték lapján: „Petőfi, ki e napokban tért vissza Pestre, mint halljuk, Egressy Gábor jutalomjátékára ,Zöld Marczi' czimü eredeti drámán dolgozik." Julius 3. Pesti Divatlap. II. 14. sz. 421. 1. Költő lenni vagy nem lenni. A 435. lapon pedig: Néprománcz czimmel a „Piroslik a kecskerágó" kezdetű vers. Julius 3. Pesti Divatlap. II. 14-ik számához mellékelve : Petőfi Sándor arczképe, kőre rajzolta Barabás. Nagy 4°. Eggenberger J. és fia bizományában. 40 kr. p. p. Julius 3. Pesti Divatlap. II. 14. sz. 430. lapon Lisznyay Kálmán „Petőfi Sándorhoz. Pest, május 9-én 1845." cz. verse, mely alatt a következő jegyzet áll: „Ezen jellemző költemény után, mellyben szerző e lap szerkesztőjét is kitüntetésre méltatá, fölösleges volna Petőfi Sándornak jellemrajzát, külön rovatban megírnunk. Itt fölötte híven van festve génialis barátunk szellemi arczképe. A szerk." Maga a terjengős poéma igy szól: Lelkemadta teremtette Kunfia ! Verjen meg láncsókjaimnak Zápora. Lánczra kötlek ha hived el Feledted : Ölelésem legyen a láncz Feletted, Azokért az egészséges Dalokért, Mellyeket zengsz e beteg hon Üdveért! — Sokan kértek, hogy beszéljek Felőled : Ki vagy ? mi vagy ? s mi lehet még Belőled ? S elmondtam, hogy már bakancsos Is valál S vitézkedtél a szerelem Harczinál. Hol szép lány volt a tündérvár, S ajkin át Lőtted ajkad csókkal töltött Pisztolyát, Mig a szived vérző sebet Nem kapott, S e sebból növesztél Cziprus Lombokot. Melly szent búdnak hervadatlan Koszorú ; S lantod, most egy daltmenydörgő Gyászború. S igy a vaksors közlegénye LÓI te és Legélesebb kardod lőn a Szenvedés! . . . Hogy rideg volt egy időre Az apád, A művészet szent szerelme Volt a vád.