Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 81 Petrovicsával ellenvetéseimre nem tudtak volna felelni ? Be könnyű akkor polemizálni, ha az ellenfélnek vagy épen semmi, vagy pedig csupán azon ellenvetéseit juttatjuk a közönség elébe, mellyekre válaszolhatunk. Fgy ideig hiszen csak sikerülend az olvasókat mystifikálni, de végre meg­nyílnak szemeik, és át kell látniok, mi kevés tisztelettel viseltetik irántok az olly szerkesztő, ki a hozzá érkezett czikkeket vagy elnyomja, vagy elcsűri csavarja, hogy egészen más jön ki belőlök, mint a mi szándékoltatott. „Petőfi nem nyilvánitá azt, hogy Sz. ur volna verseinek hirnöki bírálója stb." Tehát még ezt is el akarja ön tagadni ? Ej uram, uram, Vahud uram, bizony az már csak nem szép dolog, ha szerkesztő nem tudja, mi közölte'ett lapjában. Vagy azért mondja ezt, mivel kedves Petőfije v. Petrovicsa nem merte egyenesen nevemet kitenni, de kigyókint lap­pangva akart sérteni ? Végre még azt is el fogja ön akarni hitetni közönségével, hogy ön sem tartott P. versei bírálójá­nak, holott pedig ott is kotyogott róla, hol az legkisebb össze­függésben sem állott. Ha már az ember annyira le akar aljasulni, ho;>y hazugságra vetemedik, akkor legalább legyen következetes, és ne feledje el ama szabályt : mendacem oportet esse memorem. Hát a Petőfi sületlen elménczségére mit feleljek ? Ollyan biz az, melylyel a megszorult bűnös, midőn már látja, hogy nincs menekvésre mód, kínjában akarja még magát hasztalanul védelmezni. Hiszen nem említve azt, hogy sokkal előbb láttam nyomva nevemet, mint a szavak­kal hősködő segédszerkesztő, ki nem egyszer tudakozta tőlem mikép intézze a dolgot, hogy csak egy verse közöl­tessék valamellyik hírlapban; nem említve — mondom — ezt, csak azt súgom meg az elméncz urnák: hogy ha nevemet nyomva szeretném látni, és ebbe olly szerelmes volnék, mint bizonyos szerkesztő hivatali apróbb bútorok, akkor azt eddig több izben láthattam volna, mint ő maga; mert dolgozataimat nem közöltetném álnévvel. No, de ki tehet róla, hogy ez némelly fóbe bele nem tud férni ? Petőfi-Könyvtér. XXIX-XXX. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom