Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Kont Ignácz: Petőfi a francziáknál

84 Petőfi-Könyvtár chronologiai rend nélkül, ami a költő fejlődéséről nem adhat tiszta képet. De e hiány daczára ez eddig a Petőfi költeményeinek legteljesebb franczia fordítása, amely még mindig közkézen forog. A bevezetésbe, melyet már stylusa mint Ujfalvy műve jellemez s amely messze távol marad a Valmore szép czikkeinek ékes és fellengző stylusától, több hiba csúszott be, amelyeket egy francziánál még meg lehet bocsátani, de Ujfalvy jobban nézhette volna meg a magyar forrásokat. A legfeltűnőbb botlások ezek : Petőfi Félegyházán (Kis-Kőrös helyett) született; 3000 költeményt irt; a „Cypruslombok Etelka sírjáról" cz. dalokat két külön gyűjteménynek tartja; Petőfi Goethe-t különösen csudálta, pedig tudjuk, hogy valódi ellenszenvvel viseltetett iránta, amit a Kerényi-hez intézett IX. Uti levélben elég világosan kimondott: „Tudd meg, hogy én Goethét nem szeretem, nem sziveihetem, utálom, undorodom tőle . . . Ennek az embernek gyémánt volt a feje, de szive békasó . . . Előttem minden ember annyit ér, amilyen-értékű a szive." Itt ki kell jelentenünk, hogy Desbordesközvetitö csakis prózában fordit, még ha lyrikusokról is van szó. A francziák ebben úgy látszik Goethe véleményén vannak, aki „Dichtung und Wahrheit" egyik helyén (XI. könyv, 45. 1. Hcmpel-féle kiadás) nagyon helyesli a prózai fordításokat, mert csak az gyakorolhat hatást, ami egy költőből megmarad, ha a költői díszt elvetjük s csak a tartalmat, a magvat ismertetjük meg.