Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Lenkei Henrik: Petőfi német fordítói

34 Petőfi-Könyvtár éneke úgy hangzik, mintha ' Petőfi jókedvében németül irta volna meg. Steinbach nem oly művész, mint Neugebauer, nem oly mestere a nyelvnek és formának és nincs benne a gyémánt köszörülőnek végtelen kitartása, mely addig nem nyugszik, míg drágakövének a legfényesebb facettet meg nem adta, de másrészt Petőfi birodalmának minden tájára fényt vet és az olvasóra bizza annak eldöntését, mely költemények lényegesek Petőfi költői jellemének teljes képéhez.Mindenképp megvan e munkának önálló becse és bizonyos mértékben nem sikertelenül bizonyítja a teljes Petőfi elvi jogosultságát a Neugebauer elvileg megszükitett és kivonatolt Petőfijével szemben. Az kissé szétfolyó, kissé odavetett és halavány litográfia gyanánt hat. Ez kitűnően megrajzolt, mesteri porträt gyanánt, melynél azonban csak az arcz van kidolgozva, minden egyebet csak sejtenünk lehet. E két munka közt sajátságos helyet foglal el Schnitzer Ignácznak (szül. 1839 Budapesten), a volt budapesti német hirlapirónak, Jókai „Czigánybáró"-ja operetté alakitójának szintén 1910-ben megjelent hat kötet Petőfi fordítása (Halm & Goldmann, Wien—

Leipzig). Ez a fordítás is — mint előszavában jelzi — valójában a „komplett" Petőfit akarja adni, amennyiben a kihagyott részeket nem tekinti jellemzőknek és költőileg értékeseknek. Összesen vagy 450 vers jelenik meg e gyűjteményben, tehát valamivel több, mint az egész oevre fele. De ezek közül bátran elmaradhatott volna egy jó