Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Kont Ignácz: Petőfi a francziáknál

118 Petőfi-Könyvtár a magyar forrásokat. így Aranyról és Madáchról szóló czikkei, melyeket a ,,

Revue chrétienne"-ben tett közzé (1893. és 1894.) már nem ütik meg azt a mértéket, melyhez előbbi munkái szoktattak volt. A Petőfiről szóló czikk, melyet a hires svájczi „Bibliothèque universelle et Revue Suisse" (1895. augusztus) számára irt, mint maga bevallja Chassin-en alapul, de míg ez a republikánus teljesen egyetértett Petőfi poiitikai elveivel, addig a Sayous czikkén egy bizonyos nyomott, majdnem reakczionárius hang vonul végig. Eléggé hiven vázolja a költő életét számos fordítás kíséretében, azt is bevallja, hogy az Ausztria elleni harczban „csodálatos" energiát fejtett ki, de semmikép sem tud megbarátkozni az ő hazafias és forradalmi költeményeivel. Oly messze megy ebbeli ellenszenve, hogy Petőfi politikai szerepéről szólván, ezeket mondja : „Je range avec regret Petőfi parmi les hommes néfastes qui ont alors (1848—49.) faussé les destinées de tant de nations européennes et porté des coups si funestes à la vraie liberté." Mintha Petőfi hibája lett volna, hogy a bécsi politika akkori magaviselete miatt kitört forradalom Magyarországot megfosztotta alkotmányos önállóságától ! Sayous még tovább megy. A Kossuth és Petőfi magyar kultusz híveinek ezt a tanácsot adja: „Que ces deux grandes passions, ces deux patriotismes exaltés restent les gloires d'un passé terrible, mais ne soient pas les conseillères de l'avenir politique des Magyars." A derék történetirónak ez egyik