Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Kont Ignácz: Petőfi a francziáknál

112 Petőfi-Könyvtár nem kell a svájczi Amiel-lel, akinek Naplója oly nagy feltűnést okozott, összetéveszteni — „Les Etrangères. Poésies traduites de diverses littératures" (Paris, 1876) cz. verses kötetében

1) amelyben idegen költőkből fordított, Petőfinek két dalát ültette át : „Mon premier né" és „Nuages" de ez utóbbi czim alatt nem kell azt a hatvanhat epigrammaszerű, pesszimisztikus világfeltogásu eszmetöredéket keresni, amelyek czime Felhők. Amivel csak , A felhők" cz. költeményt fordította le. François Coppée (1843—1908) a híres „Parnassien" kinek lyrája az „alacsonyak és megalázottak" baját és buját énekelte meg, azokkal al írókkal és művészekkel jött Magyarországba, akik 1885-ben Lesseps vezetése alatt a magyar írók és művészek párisi látogatását viszonozták. A sok ünnepély és fogadtatás még él a mostani franczia és magyar generáczió emlékében.

2) Egyik fénypontjuk a magyar nemzeti genius megkoszorúzása Petőfi alakjában volt. Ez alkalomra irta Coppée azt a szép költeményt, melyet Ábrányi Emil magyarra fordított. Ez a második franczia költői dicsőítése a nagy lyrikusnak. Íme a franczia szöveg: Itt találjuk Arany „Szilágyi Erzsébet"-ét is. 3) A hírlapi tudósításokon k

:vül. főleg a hires Revue bleue két czikke ezekről a napokról érdemel emliiést: A. Dreyfus: „Chez nos amis les Hongrois " (1885. aug. 29) és A. Badin : „Deux épisodes du récent voyage des Français en Hongrie" (szcpt. 5).