Kéry Gyula szerk.: Petőfi könyvtár 26. A Petőfi-ház története és katalógusa (1911)

A Petőfi-ház története

A Petőfi-ház. Petőfi-ház eszméjének első nyomát a mult század 70-es éveiben a Fővárosi Lapok ha­sábjain találjuk, amikor a nagy költő egy­egy kézirata vagy nyomtatványa napvilágra jutott. 1881-ben Török Árpád már a Petőfi-ház indít­ványozójának nevezi magát és sürgeti a Petőfi-ház felállítását. A Petőfi-Társaság alapszabályszerű első köteles­sége a Petőfi-kultusz ápolása. E kötelességének a társaság mindenkor eleget igyekezett tenni. A Petőfi-kultusz természetes következménye volt, hogy megszületett a Petőfi-ereklyemúzeum. Az ország külömböző részeiben kegyeletes és gyöngéd kezek a szabadságharcz óta megőrizték a költő számos ereklyéjét, bizonyságául annak, hogy a magyar közönség kezdettől fogva meg tudta mérni Petőfi geniejének nagyságát. A Petőfi-Társaság korán elköltözött másodelnöke, a tüzes lelkű Bartók Lajos idejében indult meg az országos mozgalom a Petőfi-ház létesítése érdeké­ben. Szana Tamás, a társaság néhai nagyérdemű titkára, 1901-ben a Petőfi-Társaság huszonöt esz­tendős fennállása alkalmából szerkesztett; jelentésé­ben a többi közt a következőket irta: Petőfi-Könyvtár. XXVI. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom