Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

III. Petőfi hatásának főbb eszközei

Petőfi-tanulmányok 47 hathatnak olyan közvetetlenül.

1) Ez a fő hibájok — Aranyt nem értve ide — mindjárt a Petőfi után következő költőknek is, akikkel, minthogy tőlünk távolabb, de Petőfihez közelebb esnek, ez alkalommal kizárólag foglalkozom. A gondolatok, képek és érzések mesterkélése mesterkéltté teszi nyelvöket is, mert nem akarván elárulni az őszinteség és igazság hiányát: kénytelenek homályos kifejezésekkel élni. Innen az az elvontság kifejezéseikben, amely majdnem stereotyppá tevé költői nyelvöket, úgyannyira, hogy egy kis gyakorlattal bárki is hangzatos versecskét Írhatott közülök, mert minden gyakrabban előforduló érzésre, képre vagy ötletre meg volt az állandó formula. Egy-egy ilyen kép, vagy hasonlat aztán egész vándorutat tett az egykorú költőknél vagy verselőknél, s némelyik oly kedvelt, hogy akkor is alkalmazzák, mikor semmi szükség reá.

2) De ennél is kárhozatosabb, midőn agondolatbeli szegénység tropusok hajhászatában nyilvánul. ') L. erre nézve Taine A művészet philosophiája II. fejezetét. ') Mint a harmat a virágos ágon: Ügy csügg rajtad egész életem. (Szelestey L. Tündérvilág. Bpest, 1856 Müller Gy. 21. 1.) Egyetlen kincsem a köny még e világon, Reszket, mint harmat az elhervadt ágon. (U. o. Bár örömlmhez cz. költ.) Arany hullám voltál a szép rózsaágon, De mosolygó képed elenyészett, miként Harmat a virágon... (U. o. pár sorral alább.)