Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

III. Petőfi hatásának főbb eszközei

46 Petöfi-Könyvtár módja is épp oly tiszták, mint érzései, s valamint ezeknél nincs szükség erőltetésre, úgy kifejezéseit sem kell mesterkélnie, mert a valódi érzés könnyen megtalálja a hozzáillő hangot. Költeményei oly tisztán fakadnak lelkéből, mint a havasi forrásból a patak, melynek mélyén a legkisebb homokszem is tisztán kivehető. Ellenben ha kedve jön képekben beszélni, akkor annyira beleéli magát ezek világába, hogy épp oly egyszerűnek és természetesnek tűnik fel akkor is, mintha azok nélkül beszélne. Bármelyiket vegyük is ilyen költeményei közül,

1) egyikben sem találunk távolról vett hasonlatot, homályos vagy éppen elképzelhetetlen s a természetről való ösmereteinknek ellentmondó képet. A jó költőnek ugyanis minden természetből vett képe vagy hasonlata épp oly közvetetlen tapasztalaton alapult s épp oly igaz is, mint érzése. Innen van, hogy az ilyenek műveiben nem akadhatunk fönn egy-egy elhibázott képen vagy hasonlaton és midőn valamely érzésöknek adnak kifejezést, soha sem jut eszünkbe azok igazsága fölött kételkedni. A gyengébb költő azonban éppen abban különbözik a valóditól, hogy érzései, valamint képei sem alapulnak mindig közvetetlen, hanem leggyakrabban csak kölcsönzött tapasztalatokon, s így másod- vagy harmad kézből lévén átvéve: nem is >4z én torkom álló malom, Szerelem vándorai, Verseim, Szerelmem zúgó tenger, Esik, esik, esik, Kéket mutatnak még, Mint felhők nyári égen, Ki a szabadba, stb.