Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

III. Petőfi hatásának főbb eszközei

40 Petöfi-Könyvtár nyelvű tárczák szerzőit s bizonyos eredetiséget lát benne, ha valaki túlteszi magát a műgonddal járó fáradságokon s hétköznapi nyelven adja elő sokszor szegényes — mondandóját. Ez irány bizonyára nem helyeselhető s ha létrejövetelének okát kutatjuk, nem annyira a közönségben, mint inkább a költőkben találjuk meg. Ezek tévedtek le az igaz útról s az olvasó csak a természet törvényeinek hódol, midőn visszariad műveiktől, mint az egészségtelen tápláléktól s inkább a kevesebb igényű prózához fordul, amely — legalább tartalmilag — kielégíti. De kérdés: melyik ez az „igazi út" s mi módon lehet feltalálni ? A feleletet mindkettőre megtaláljuk egy valódi nagy költő műveiben. Be kell pillantani egy ilyennek titkos műhelyébe, hol a gondolatok születnek és nyernek megfelelő alakot; meg kell figyelni a teremtés pillanatában és rámutatni azon körülményekre, melyek közre játszanak, hogy művei bevégzettek és tökéletesek legyenek. Ezzel ugyan még nem lesz valaki nagy költővé, de a tehetségre nézve épp oly szükséges ezek ösmerete, mint a természet törvényeié, amelyek életünkben sok veszélytől óvnak meg és tetteinket sokszor irányítják. Ujabb költők olvasása és sikertelensége ösztönöz, hogy megkísértsem bepillantani a Petőfi titkos műhelyébe, kinél épp oly öntudatlanul nyilvánulnak az örök-szép szabályai, mint a természetben a törvények. És ezúttal különösen azon közvetetlenség titka érdekel, melylyel rögtön eltalálja az utatszíveink-