Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Negyedik fejezet: 1879-1887.

100 Petőfi-Könyvtár egyet, tanár, 1884 május 7-én kelt levelében föleleveníti azt a már „annyiszor megpendített eszmét", hogy a segesvári csatatért tudományosan ássák föl. Ö ugyan skeptikus abban, hogy Petőfi csontjait meglelik, de ezt tenni kell, hogy ne sújtson minket a közönyösség és barbárság vádja. Az indítványt a magyar lapok ekkor rokonszenvvel fogadták.

1) Midőn 1885 májusában megjelent, (t. i. a januári dátum daczára csak ekkor jelent meg a folyóirat e száma) Budapesten junius 3-án dr. Török Aurél egyetemi tanár elnöklete alatt egy előértekezlet a „magyar írók és művészek köré "-ben elhatározta a „Segesvári Petőfi-emlék szervező bizottságáénak megalakítását oly czélból, hogy országos gyűjtés segélyével a segesvári csatatért felkutassa, a honvédcsontokat és esetleg Petőfiéit díszes ossariumba helyezze el s mellette egy Petőfiemléket állítson.

2) Dr. Török az anthropologia teljes tudományos eszközeivel fogott a föladathoz. Áttanulmányozta mindazt, amit Petőfi külsejéről, csontozatáról, koponyaalkatáról a kortársaktól tudhatunk, s arra az eredményre jutott, hogy ha a költőt csakugyan a segesvári csatatéren hantolták el, testereklyéinek fölismerése bármily kivételes és szerencsés mellékkörülményektől függjön is, semmikép sem lehetetlen.

3) Fölment Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, aki ezt i) Vasárn. Ujs. 1885. 361. 1. 22. sz. 3) U. o. 377 1. 3) Fővárosi Lapok. 1885. 130. sz.