Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Negyedik fejezet: 1879-1887.

90 Petőfi-Könyvtár mondta: „Ne várjátok őt vissza: csillag az már régen; hanem támasszátok fel őt önmagatokban s tépjétek a koszorúkat a babérfáról, mit ő ültetett s rátok hagyott drága örökségül." Ugyanezt fejezik ki Komócsi József Soká kerestük azt a sírt, Reviczky Gyula Petőfi él költeményei

1), az Endrődi Sándor Petőfi (jutalmat nyert mű), Ábrányi Emil Petőfi, a Bartók Lajos Petőfi szobra előtt czímü ódái, melyek a szobor-leleplezés alkalmából jelentek meg.

2) Ez a gondolat uralkodik a czikkekben is, de hát még mindig megmaradt a miként kérdése. A segesvári csata XXX. évfordulóján, 1879-ben, mikor a költő műveinek első népies kiadása is megjelent, a csata évfordulóján (Universitat Klausenburg, 31. Juli 1879.) Der Wahnsinnige Petőfi's cz. a. Dr. Meltzl Hugó, kolozsvári egyetemi tanár czikket írt a Magazin f. die Litt. des Auslandes (Lipcse, 1879. 35. sz. 542. has.) folyóiratba. A czikk Az örült cz. híres költeményről szól, adja hiteles magyar szövegét kritikai variansokkal, aztán német fordítását és magyarázatát, de bevezetésében szól röviden a költő haláláról is. Egészben Lengyel József adatát elfogadva, különösen ahhoz csatolja fejtegetéseit, hogy a költő vászonöltönyben, vitorlavászon attilában, fegyvertelenül, tehát mint polgári szemlélő vett részt a csatában. E szerint a csatának U. o. Rendkívüli szám a debreczeni felolvasó ülés alkalmából. 10, 15. lap. 3) U. o. 298, 408, 422. 1. -