Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Harmadik fejezet: 1877-1878.

86 Petőfi-Könyvtár áthaladtak, de Héjasfalván az egész magyar kocsisor fennakadt Bemmel együtt. Ekkor Bem kiugrott kocsijából s egy kis oláh udvar kertjén átfutva, a holt Küküllőágba ugrott, hol nád és vízinövények alá rejtőzött, míg az éj leple alatt kibújhatott s Sz.-Keresztur felé menve a keresésére jött katonákkal találkozott, kikkel Sz.-Kereszturra s onnan másnap reggel br. Gamerra kocsiján tovább ment a czikk szerint Szeben, de valósággal M.-Vásárhely felé. A következő rész (Auffindung der Leiche Petőfi's) elbeszéli, hogy br. Heydte a kíséretébe adott öt kozákkal lassan követte az üldöző csapatot. Fejéregyháza és Héjasfalva közt csak két magyar holttestet látott, közülök egyik a feleúton feküdt, csaknem szembe a szökőkúttal, 3-4 ölre az úttól. Mivel mellette papírok hevertek, részben eltépve, részben véresen, Heydte fölszedette. Ezek egyike br. Kemény Farkas tudósítása volt, hogy ő 6000 emberrel Gálfalvánál áll, ahol Bem parancsait várja, aminek tudása az orosz seregre igen fontos volt. Aztán voltak csapatkimutatások, b. Stein egy tudósítása Gyula-Fehérvár mellől és ez alatt egy spárgára fűzve borostyán-koszorúk s magyar rendjelek. Heydte sejtve, hogy ez Bemnek valami kiválóbb embere volt, oda lovagolt. A hátán fekvő halott mellét lándzsaszúrás érte s futó megtekintés szerint középmagasságunál kisebb, sovány alak volt, arcza eltorzult, szine sárgás, haja és hegyes szakálla fekete, csizmája s kabátja nem volt, inge finom,