Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Második fejezet: 1862-1876.

Petőfi eltűnésének irodalma 61 mindenesetre a költő eltűnéséről szóló irodalom kellő ismerete nélkül írta le. De mert ismeretlen adat volt, bejárta jóformán hazánk minden lapját. Egy pár önmagát eléggé czáfoló részleten kivül, az előadás theatrális színezetű, ami az alkalmat tekintve, megbocsátható. Szabatosságra nem is törekedett. Világos az is, hogy ez a Lengyel adataival teljesen ellenkezik. Néhány nappal e leírás után, mely augusztus 8-án jelent meg, „egy honvéd' N.-Kállóról helyreigazításokat küldött be az Egyetértés-nek. Szintén ott volt a segesvári csatában. A katasztrófa előtt váltott is Petőfivel pár szót s kétségbe vonja, hogy Lázár láthatta volna a költőt a jelzett hídnál. Ö is a héjasfalvi híd felé menekült s Petőfit arra nem látta; de látták őt közhonvédek a kukoriczaföldek felé menekülni s ez hihetőbb is. Onnan aztán nem menekült meg senki.*) Erre megszólalt megint Lengyel József auguszt. 28-án Papp Miklósnak írt levelében s azt állítja, hogy Lázár Albert gr. ott volt ugyan a csatában; de benn időzött Fejéregyházán „s a csapatok szétrobbanása alkalmával nem volt csatavonalban". Előbbismenekültel, mintő(t.i.Lengyel). A levél többi részét, amennyiben a költő elestének körülményeire vonatkozik, ismerjük, egészen addig a bizonyíthatatlan állításig, hogy a költőt legutóljára ő látta.

2) 1) Magyar Polgár. 1874. 190. sz. aug. 23. 2) U. ott. 194. sz. és Történeti Lapok. 1874. 351. 1. Itt Lengyel azt is mondja, hogy Pákh A. 1861-ben azért