Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Második fejezet: 1862-1876.

52 Petőfi-Könyvtár ember között nagyobb hasonlatosság nem létezett; ugyanazon arcz, hajviselet, szemek, még a Petőfinél oly sajátságos fejfelkapás, mozdulatok, a lépések megnyomása és maga a hang is ugyanaz. És még sem volt az." Bathó ki is fejezte kétségét, mire a rejtélyes idegen oly bizalmas részleteket beszélt el a költő családi életéből, melyeket csak Petőfi tudhatott; úgy, hogy Bathó megingott, 20 forintot adott neki s azt igérte, hogy átviszi az öreg Szendreyt is s ha ő is a költőnek ismeri el, külföldre segítik. Az öreg Szendrey át is ment; de a rejtélyes idegen nem merte bevárni. Ugyanott említi Jókai, hogy Hazucha is megvendégelt több mások mellett egy-egy Petőfit; talán mindenik ugyanegy volt. Egy Kufsteinből szabadult magyar politikai fogoly azt állította, 1861-ben, hogy fogsága első éveiben gyakran látta Kufsteinban a költőt, mint foglyot; beszélt is vele. Ez a főoka, hogy az 50-es években a költőről megjelent életrajzoknak majdnem egyike sem állítja határozottan, hogy Petőfi valóban és örökre eltűnt. A Ferenczy-Dánelik-féle Magyar írók (Életrajzgyűjtemény) azt mondja róla 1856-ban, hogy „sokan halottnak hiszik; mások állítják, hogy Amerikába menekült."

2) J) Pesti Hírnök után Magyar Sajtó. 1861. 28. sz. — Pcster Lloyd. 1861. 30. sz. 2) I. 365-76. 1. A czikk Gyulai 1854-diki értekezése alapján van írva.