Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Második fejezet: 1862-1876.

Petőfi eltűnésének irodalma 49 Petőfi él s a hazában bujdokol. Láttuk már, hogy 1851 julius közepén volt Káplinál. Ezt az adatot utóbb Szilvássy 1850-re javította. Innen Győrbe, onnan Szemerére (Győr-m.) gr. Zsigray Lázárnéhoz ment. Innen Kajáron át Súr felé vitette magát a grófné kocsiján, melyről megszökött s aztán a Bakony mentén szerepelt, míg Téten, születése helyén, egyelőre megállapodott. Itt előbbi jóltevői felismerték. Mit tett 1857-ig a szélhámos ifjú, nem tudjuk, de mint Rónay Jáczint írja, 1857-ben Londonban, a bujdosók közt tűnt fel özv. Benkőnénél és leányánál, Gál Sándornénál, kik London külvárosában Lady Langdal csinos mezei lakában laktak. A jószivü nők azt hívén, hogy valóban Petőfi, Rónayt is meghívták május 1-sején magokhoz, mint aki személyesen ismerte a költőt. „Rövid vártatva megjelent a nevezetes férfiú, — írja Rónay, — zömök, piros, pozsgás, hirtelen szőke, alig 25 éves fiatal ember; minden inkább, csak nem költő, ha csak nem pénz- vagy hírköltő, s legkevésbbé Petőfy (!)."Csak az különös, hogy miként birt annyi embert felültetni! Míveletlen pórias beszédű volt, tele hazug dicsekvéssel. Rónay azt mondja róla, mikor elment: „Én azt hiszem, hogy megszökött kocsis vagy bojtár, ki urát meglopta; vagy tán éppen nehéz vasból szabadult lókötő." Csakugyan vagy három hétre rá egy jó birtokú, 2) A csaló e külsejének leírása megegyezik a Poszertnééve', csakhogy akkor még „szikár" volt. (Vasárnapi Újság 1861. 127. I) Petőfi-Könyvtár. XXIV. 4