Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Első fejezet: 1849-1861.

32 Petőfi-Könyvtár A második az, mely a költő elestét a Lengyel Józseféhez képest módosítólag vagy egészen más­ként adja elő. Ezek közt Gobóczy Károly (Csatár) azt írja, hogy midőn M.-Vásárhelyről aug. 2-án Szeben felé mentek, egy huszár N.-Selyken túl az út mellett egy csekély földhányásra mutatott e meg­jegyzéssel, hogy ott fekszik Petőfi, kit a segesvári csatából menekülőben a szászok gyilkoltak le s ők karddal és körömmel ástak neki sírt. E szerint Petőfi megmenekült volna a csatából. 1) Barabás Károly (Markosfalva) Albisi Bartos Zsigmondtól, ki jelen volt a csatában, azt hallotta, hogy Petőfi akkor esett el a golyózáporban egy muszka golyó­tól találva, midőn kitartásra lelkesítette a kato­nákat. 2) Dáné Károly Hátszegvidékéről csekély módo­sítással ugyanazt mondja, mit Lengyel József. 0 mint tüzér vett részt a csatában, de ennek közepén (2 óra tájban) ágyúi elrepedvén, a Fejéregyházán túl elhelyezett tartalékhoz küldték. Itt több szem­tanútól hallotta, hogy Petőfit azon a helyen látták gondolataiba mélyedve, hol Lengyel József, s e hely legelőször volt kitéve az orosz lovasság táma­dásának, honnan egyetlen gyalogos sem menekül­hetett s Petőfi gyalog volt. Ha el akarta esetleg érni a tartaléksereget, szintén biztos halálba rohant; mert a falun túl szénarétek és ugarföldek voltak, 1) U. ott. 1860. 572. 1. 2) u. ott. 507. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom