Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Első fejezet: 1849-1861.

18 Petőfi-Könyvtár Az volt a legáltalánosabb irodalmi meggyőződés tehát, hogy noha hiteles adat nincs róla, Petőfi elesett a segesvári csatában, melyben fegyver nélkül, polgári ruhában, vitorlavászon zubbonyban vagy attilában vett részt, mint szemlélő, ki abban a hitben ment oda, hogy Bem győzni fog. Ebben a hősi halálban való hit szólal meg Lauka Gusztáv Petőfi sirján és Lévay József Petőfi arczképe mellett cz. költeményében is 1851 juliusában. Voltak azonban kétkedők is s talán az u. n. nemzeti nagy tömegben ezek voltak többen. Vadnay írja, hogy még pár év múlva sem mondta ki senki a vigasztalan szót, hogy meghalt. Szerinte ezt a szót használták, hogy „eltűnt", mert a vékony reménykedés hihette, hogy még megkerül.

2) Mindezt Pákh Albert tudta s ezért 1860-ban nyilatkozatra hívta fel mindazokat, akik a költő eltűnéséről valamit, bármily alakban is, tudnak. A Vasárnapi Újság 1856-ban kezdett bővebben foglalkozni Petőfivel. Kiadta a 9-ik számában a költő arczképét(a Barabásfélét 1846-ból) s egyrövidjellemrajzot Jókai tollából. Ezt 1857-ben (1—3. szám) Petőfi születéshelyének megállapítása követte. Majd 1860 október 14-ikén kezdte közölni a költő hálálára Pesti röpivek. Szerk. Szilágyi Sándor. 1. 1850. 4. sz. okt. 27. 118. 1. — Pesti Füzetek. Szerk. Szilágyi Sándor. I. szám. 1851 julius 21. 1. (Elkobozták, egyetlen példány a budap. egyetemi könyvtárban.) 2) Petőfi-társ. Lapja. 1877. I. 285. 1. Vadnai K: Elmúlt idők. 40. 1. (A mi „bálvány"-unk. 18"/7)