Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)
Hatodik fejezet: 1896-1902
154 Petőfi-Könyvtár kisért választ adott, melynek rövid lényege az, hogy a koponyából megállapítani az arcz egyéni jellegét lehetetlen; de azt meg, hogy valakié, kiről annyit tudunk, mint a költőről, nem lehet egy bemutatott koponya. Azt, hogy az illetőé, kinek tulajdonítják, csakugyan volt-e a koponyája, csak akkor lehet megállapítani, ha, mint a Schiller esetében, pontos viasz- vagy gipsz-fejmás maradt róla. Dr. Welcker anthropologus pl. ennek alapján ujabban kimutatta, hogy a gipsz-fejmásolat után ítélve, mely hiteles, a koponya nem lehetett Schilleré. Ha a költő fejéről ily másolat léteznék, a dolog eldöntése könnyű volna, így azonban sokkal nehezebb. Ugyanis fölvetődnek a következő kérdések: Ugyanaz-eeza koponya, mint a Reichenberger-féle? Ha az, valóban egy holt ember testéről vágatott-e le? Ha igen, hogyan, mivel és mennyi idő alatt vághatta le? Mert ez utóbbi nem oly könnyű dolog és sok mellékkörülmény latolása nem teszi valószínűvé, még ha Reichenberger járatos volt is effélében. S ha járatos volt is, egy ily fejet nem könnyű elvinni, gyorsan kell kiáztatni és preparálni s ha ez a koponya ilyen kiáztatott koponya, ezt róla meg lehet azzal együtt állapítani, hogy vájjon szakember csinálta-e ? De vajon hol áztatta ki Reichenberger? Hivatalos helyiségben vagy magánházban ? Nem volt az veszélytelen s e mellett kolerás világ volt az.