Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Ötödik fejezet: 1888-1895.

140 Petőfi-Könyvtár helyéről (265. sz.), amely újra részletes czáfolata akar lenni a dr. Lengyel 1860-iki és 1879-iki {Koszorú) leírásainak, de a már ismert adatokon kívül újakat nem tartalmaznak. IV. így állt a kérdés, midőn már az 1888-iki kiterjedt, de még czéltalanabb tinta- és papírfogyasztás után dr. Farnos Dezső Kritikai észrevétel Petőfi eltűnésének irodalmához 1849 julius 31-ikének XL. évfordulója alkalmából cz. a. (Kolozsvár, 1889. 2 r.) mindössze 4 lapnyi terjedelemben egy igen helyes összefoglalást írt e kérdés irodalmáról. „Ha mindaz, — mondja az elején — mit a Petőfi rejtélyes haláláról írtak, megannyi becses philologiai tanulmánynyá változnék, a magyar Petőfiirodalom bátran vetekedhetnék a legnagyobb nemzetek elsőrangú íróiról szóló egész könyvtárakkal." Igen helyesen jegyzi meg, hogy még ha a költő jelentősége akkoriban oly nagy lett volna is, mint negyven évvel utóbb, az életföntartás ösztönében bizonyára még a legkiválóbb sem ügyelt volna rája, annál kevésbbé valószínű, hogy egy közkatona (Szkurka) vagy orvos hosszasabban figyelhette volna meg a csata szemléletében elmerült, polgári öltözetű költő utolsó mozdulatait. „Mindaz, mit a költő utolsó perczeiről olvasunk, inkább csak külső körülményekre, még pedig utólag alapított, hol valószínű, hol hihetetlen föltevés, vagy pedig a