Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Első fejezet: 1849-1861.

14 Petőfi-Könyvtár költemény jelent meg a Komáromi Lapok-ban, melyek közül az első alatt ez a jegyzet olvasható : „Bárcsak alaptalan hír lenne e hős és nagy költő halála! —

w

l) E hír azonban nem bizonyult alaptalannak. Egressy, ki akkoriban M.-Vásárhelyt volt, Bem visszatérte után (aug. 1-sején) aggódva leste a költő megérkeztét is, de hiába. Szászsebesen augusztus 9-ikén ezt irja Törökországi napló-\ába: „Bem másik segéde, Lőrincz, megkerült. Ez azt mondja, hogy az általános zavar perczében látta Sándort vászonkabátban, gyalog, az országúton keresztül futni s a kukoricza földek felé tartani. Talán mégis sikerült megmenekülnie s eddig alkalmasint Tordán, családjánál van. Hiszen naponként kerülnek elő olyanok, kiket elveszetteknek tartottunk." De augusztus 10-ikén többé nem remél. „Már tiz napja, hogy Sándor oda van. Ez borzasztó! Elfogva nincs, mert Bauer, kit a muszkák Segesváron elfogtak, ide visszaszökött, s ez ott Sándort a foglyok között nem látta, róla nem hallott.... Már bizonyosan vége van .... Vagy kozák döfte le, vagy az oláhok verték agyon .... Engem ő hivott ide: tehát nincs mit magamnak szememre vetnem. De mégis, .... ha Berénybe félórával később érkezem: ez vele nem történik 2) !) Petőfi Múzeum. VI. 82-84. 1. 2) Egressy e megjegyzése arra vonatkozik, hogy a költő 1849 julius elején Mező-Berénybe ment családjával együtt Orlayhoz. Innen Orlayval Aradra akart rándu ni Bonyhai