Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Ötödik fejezet: 1888-1895.

126 Petőfi-Könyvtár kérdezte, hogy Petőfit ismerte-e, annyira termé­szetesnek találta. 1) Eddig a hatástkeltő közlemény. Most a főkérdés a sírhely pontos megállapítása lett. Gr. Haller József e czikkre Székely-Kereszturról november 7-én egy levelet és egy térrajz-vázlatot küldött be a Marosvidék-be. A czikk megjelent a következő számban (54. sz., november 11.) a szerkesztőnek ide nem tartozó bevezetésével. Haller ezt a Bader Jánost jól ismerte, 1848-ban haszon­bérlője volt az ő azon sörházának, mely a Fejér­egyház-Segesvár közti úton éppen a határon máig is (1888) áll, és vadásztársa is volt. Az említett temetés 1849 augusztus 1-én történt s Bader erre kirendelve, oltatlan meszet hordott a sírgödrökbe. Az is igaz, hogy Miklósyval komaságban állt. Ma már nem él ő sem, de fia, Mihály, iparos Brassóban a Wallachische Vorstadt-utczában. Miklósy csak­ugyan mint hadnagy volt a csatában, de az általa megjelölt sírban Bem kémje, Berki Mózes nyugszik, kit 1849 augusztus 9-én találtak meg s temettek oda. 2) A valódi sírhely Fejéregyháza és Székely­Keresztur közt van, ott, hol ő a rajzán megjelölte, t. i. a Haller-féle lunka (nagy rét) szegletétől Fejér­egyháza felé 80 lépést téve, bal felől az út sánczá­tól hat lépésnyire. !) Kivonatban Petőfi haláláról 1. Budapest. 1888. 309. sz. 2) U. ezt irja a Marosvidtt 58. sz. (deczember 9.) Visszaemlékezések a szabadságharczra czikkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom