Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)
Negyedik fejezet: 1879-1887.
108 Petőfi-Könyvtár vegyük meg mind a sírokat; ámde akkor minden gyakorlati észjárás azt javasolja, hogy a szétszórt csontokat egy jól és alkalmas helyen épített mauzóleumba helyezzük. Ha a sírokat úgyis föl kell ásni, akkor a Petőfi csontjai felkutatását meg kell próbálni és ekkép a sírok fölásását a tudományos módszer kíméletes eszközeivel kell végezni. Ebben a kérdésben, mondja czikke végén, magához a nemzethez appellál. Vadnay a Fővárosi Lapok következő (276.) számában felelt és ebben, minthogy a dr. Török czikke nem az okvetetlen Petőfi-keresést, hanem a honvédek iránti kegyeletet állítja előtérbe, amit eddig sem ő, sem mások nem tettek, megnyugszik, csak nem fogadja el, hogy ne volna nálunk kegyelet a nemzet nagyjai iránt s erre r.ézve példákat sorol föl, de ez most nem tartozik ide. Ezzel azonban meg volt indítva az ellenhatás. Boér Miklós egykori honvéd A Petőfi-keresőkhöz (Erdélyből) az ügyet ellenző költeményt adott ki (U. o. 282. sz.) s az élczlapok is kigúnyolták őket. Végül Vadnay, mint volt honvéd, kivitte, hogy az erdélyi honvédegylet „gyülésileg határozattá emelte", hogy a költő hamvainak tervezett keresése a kegyeletet sérti, ezért az ily kísérleteket elítéli s el is határozta, hogy mindenképen meggátolja, amennyiben teheti. Dr. Török Aurél ekkor lemondott tervéről, melyet a következőképen írt meg a kolozsvári Petőfiana-nak:
