Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

III. Tábori levelek

legyzetek 249 barátsággal fogadták, költeményeit ismerték és énekelték, sőt Adorján Boldizsár közbenjárására — Gömörben táblabíróvá is kinevezték. (Hasonló kitüntetés érte 1847-ben Nógrádmegyében.) III. A kis-kunokhoz. Petőfi ezt a szózatot különnyomatokban osztotta ki a nép közt, midőn 1848. június elején beutazta a szabadszállási kerületet. Hangja közvetlenségénél fogva olyan, mintha az egyszerűbb néphez elmondásra lett volna szánva. Túlságos őszintesége azonban csak újabb alkalmat szolgáltatott azoknak, kik politikai költeményeiben nyilatkozó radikális gondolkodását úgyis felhasználták ellene. A választás körülményeiről 1. még a LXXI., LXXIII., LXXIV., LXXVI., LXXVIII. sz. magánleveleit s IV. sz. nyilt levelét. IV. Nyilt levél a szabadszállásiakhoz. Először, úgy mint a III. számút, külön íven, barátai által osztatta szét a nép között. A jún. 15-iki választást leírja maga Petőfi egy Nyilatkozatban, mely jún. 19-én jelent meg (1. Összes Művei, vegyes III.) s kiegészíti ezt Bankos Károly barátjának nyilatkozata. A lapok is a legnagyobb felháborodással tárgyalták a szabadszállási botrányos választást, melylyel — úgymond az egyik — „a népképviseleti intézmény a szabadszállási kerületben sárba tiportatott". Jún. 20. körül egy küldöttség panaszszal jött fel s Petőfi vezette Deák F. igazságügyminiszter elé s amint összeült a képviselőház, bizottságot küldött ki az ügy megvizsgálására, de a bekövetkezett zavarok miatt aztán abban maradt minden. V. A nemzetgyűlési követekhez Először külön lapokon, melyeket Petőfi július 7-én az ülés előtt osztatott szét a követek közt. A czikkek következtében támadt párbaj-ügyet 1. a Magán-levelek közt LXXVIII. sz. a. VI. Válasz Vörösmartynak. Előzményeit 1. a Magánlevelek közt a LXXX. sz. s a hozzájuk írt jegyz.