Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

I. Magán-levelek

Petőfi levelei 53 játszánk. E hónap 24" felbomlott társaságunk, mivel mi Nagy-Károly- és Szatmárba akaránk menni s az igazgató erre nem állott. Ennél fogva nem volt mást tennem, mint Debreczenbe jőnöm vissza, s nem csupán azon okból, mert társaságunk szétoszlott, de leginkább mert beteg vagyok, s betegségem napról-napra terhesül. Már Székelyhidon sem játszhatám, s nincs is reményem, hogy egyhamar játszhassam, mert annyira el vagyok gyengülve, hogy erőm visszanyerése bizonyosan bele kerül két-három hónapba. Egész csontváz vagyok, így tengek Ínséges állapotban s itt kell a telet Debreczenben töltenem. Azon szemtelenségre valék kénytelen vetemedni, hogy Nagy Ignácz Úrtól pénzt kérjek költsön. Mint szégyenlem, s még sem tehetek máskép! — L . . . . csakugyan gazember; kicsalt tőlem vagy nyolcz pengő forintot Pesten létemkor, s három pengőmmel most is tartozik. A múzsák kerülnek; minden, a mit írni tudtam, mióta Pestet elhagyám, két keserves népdal. Tieck dramat. lapjait s Rötscher Kunst der dramat. Darstellungját szorgalmasan olvasom; ezzel telik minden időm. Vachott Sándornak igen szerettem volna írni, de tán nem is érdekelné levelem. Vannak még, kiket annyira tisztelek, kiket szeretnék kérni, hogy néha-néha emlékezzenek rám, de hiszen én oly csekély vagyok, s ezt tenni nem merem. Bocsásson meg a Tekintetes Ur, hogy ily hosszan