Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

I. Magán-levelek

Petőfi levelei 33 S megélte ő volna A jó barátjával. Dúrzással kiölte, Földre szórván cseppjét, Volt hamvai közé Visszatette tettjét. S megkínáltam pohárral Jó barát mohárral. Proszperinyi Mihály. Az elsőt dictálta, midőn egykor pennát kerestem a ládámban; a másodiknak foglalatja: Kinálta Szalayt borral, Szalay fölvette a poharat s véletlenül kiöntötte a bort. Szalay szinte Poéta, s velem együtt van kvártélyon. Vale. II. Nagy Imréhez. Tisztelt barátom ! A messze Tyrol hó környezte bérczei megül véli jönni levelemet? csalatkozik, valamint engem csalának meg reményeim, azon szép honnal megismerkedhetni. A sors nekem nem akar kedvezni, minden léptemet, tettemet gáncsolja; minden feltételeimet dugába dönti, szóval, ő legnagyobb ellenségem. Tyrolból talán örökre — kitiltott. Graeczig jövénk — mely mintegy 20—22 mérföld Sopronytól — (m. hó 30-kán érénk be) s itt vettük azon liirt, hogy az ezred Tyrolt elhagyván, Horvátország, Zágráb és Karlstadt városaiba menend. KoholmányPetófi-Könyvtár. XXIII. 3