Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

I. Magán-levelek

Petőfi levelei 167 nap. Napam is haza fog menni, mert tennap úgy összevesztünk, hogy csaknem pofozásra került a dolog, sőt ennél is többre. Feleségem tehát egyedül maradhat itt gyermekével, s egyik oly tehetetlen, mint a másik, és nem lesz senkiök egész Debre­czenben. Azért (ha engedik körülményeitek!) küldd vagy hozd ide komámasszonyt, hogy együtt legyen feleségemmel vagy két hétig, mikor aztán Szalontára mehetnek mind a ketten, sőt hárman vagy is harmadfelen. Ha nem jöttök, nem fogok zúgolódni, mert tudni fogom, hogy teljes lehetetlen jönnötök; ismerlek benneteket. Sőt még azt is hozzá teszem : ha jöhettek, de csak igen nagy áldozattal, úgy ne jöjjetek, mert nem tudom, leszek-e valaha képes nektek igen nagy áldozatot meghálálni? legfölebb annyit Ígérhetek, hogy a költséget levonom abból a pénzből, melylyel én tartozom nektek. Többet nem szólok erről. A huszonöt pengőt eltagadom, hogy nem kaptam meg; megkaptam ugyan, de én eltagadom; hírét sem hallottam annak a levelednek, melyben az a pénz volt. Zoltán fiam csókolja kereszt­anyját, kedves keresztapjának pedig, nagyokat prüsz­szent...a... Én meg azt izenem neki, hogy minél előbb irja meg a verset rája, ha még oly podagrában vagy lethargiában van is. Isten veletek mindnyájatok­kal! tisztelünk csókolunk illendőképen, s elvárunk benneteket akár személyesen akár levélben, a mint lehet. En pedig vagyok kedves komád Petőfi Sándor. Czim: Arany János jegyzőnek barátilag stb. Nagy-Várad. Szalontán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom