Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

I. Magán-levelek

140 Petőfi-Könyvtár Estéje pedig varga. Ejh, ejh, Jankó, hogy te nem lettél követ! ez valódi csapás, ha nem a hazára is, de legalább rám, ki már erősen számítottam arra, hogy a jegyedet nekem fogod adni, mely szükséges lesz, hogy az ember a nemzetgyűlést a galériáról! bámulhassa . . . hahaha ! Én tehát a galeriára szorultam ! én a galeriára ! Szegény nép, szegény nép, legfanaticusabb barátod csak úgy a távolból fogja hallgatni, mit végeznek sorsodról, s ha el találja magát ott fönn köhinteni, még onnan is szépen kiutasítják. Szegény nép! . . . de ne busúlj, ez volt ellenségeid végvonaglása, melylyel engem elrúgtak, ez volt végvonaglásuk . . . még egy koppintás a fejökre és aztán sak matt! — Servus Jankó, feleségemmel együtt tisztelünk csókolunk mindnyájatokat de nagyon ám! Isten veletek! barátod Petőfi Sándor. Igaz! arczképeidből csak négy példányt kaparíthattam meg, azt majd legközelebb elküldöm, ha Emich Váradra küld könyveket. Te meg írj aztán, tudod-e? te exkövet, vagy Vahot Imreként ekszkövet! Czim: Arany Jánosnak polgártársilag. Szarvas. Orosháza. Szalontán.