Lenkei Henrik: Petőfi könyvtár 21. Petőfi és a természet (1910)

I. A természetfelfogás változásai

18 Petőfi-Könyvtár társaihoz s annyira tudatában voltak erejüknek, hatalmuknak, hogy, ha a görögök s rómaiak magukat a természethez mindenképen méltóknak s vele egyenrangúaknak tartották, a középkori keresztény nézet már-már az embernek felsőbbségét hirdette s a természetet szóban-tettben mindinkább igája alá hajtani törekedett.*) Ez az oka, hogy ők róla majd mindig nyugodt, vidám, tárgyilagos hangon beszélnek, ezért állapodnak meg a tünemények s tárgyak általános rajzainál, ezért irtóznak oly nagyon az embermegnemhóditotta u. n. vadregényes vidékektől. így Homeros csak oly tájakat ir le, melyek az embert uralják. Pl. Calypso szigete mint valami műkert tárul elénk. Horatius kimondja rettegését az Alpok elől, Ovidius pedig a tengeri vészek láttára jajokra fakad. A XVI. és XVII. század úti leírásaiban, ahol egyedül fordul elő emlités a hegyekről, csak a borzalom és szörnyűség tanyáinak vannak feltüntetve. (L. Münster S. Cosmographeijában. **) Mindezeknek következménye az is, hogy a régiek költészetében az éposz és dráma, művészetükben pedig a szobrászat jutott uralomra, mig a középkoriak a lovagiasság, vallásosság érzelmeit zengették lírai-epikai alakban s főkép az építészetet művelték. Következménye továbbá, hogy a tájfestészet csak a XVII. századtól fogva hódithatott tért magának. . *) Lotze Mikrokosmos III. **) Über die Entstehung und Entwickelung des Gefühls für das Romantische in der Natúr von Ludwig FriedlSnder.