Endrődi Sándor - Baros Gyula: Petőfi könyvtár 20. Petőfi a magyar költők lantján (1910)

Előszó

42 Petőfi-Könyvtár E csillag rémes üstökös tinéktek, De a kunyhókban áldott, drága nap . . . Béranger és Petőfi itt születtek, Zengjük dalaikat! Kezetekben volt a világ soká S ti csak játszottatok vele. Ha a nép sorsát elpanaszolá, Azt mondátok : van kenyere ! „Nemcsak kenyér kell ám az embereknek!" Zúg a kunyhókban a nemes harag . . . Béranger és Petőfi itt születtek: Zengjük dalaikat! Oh nép, reményem boldog nemzete! Mert azzá lész, az a jövőd, — Ne félj a sorstól, bármily fekete, Hisz van szived, hisz van erőd. A palotákban másként énekelnek, De te, kunyhó, harsogd túl azokat! Béranger és Petőfi itt születtek: Zengjük dalaikat! Zalár József. PETŐFI OLVASÁSAKOR. (1858.) Elő-elő veszem, S olvasom versedet. Belőle búsulok, Belőle nevetek. Az pedig csak hagyján, Amikor búsulok; Akárhogy fáj, azért Könnyet nem hullatok.