Váradi Antal: Petőfi könyvtár 19. Az elzárt mennyország (1910)

Egy régi intendáns

Egy régi intendáns 105 Dessewffy Józsefet, gróf Haller Ferenczet, Szinnyei Lászlót, gróf Dessewffy Sámuelt és gróf Szirmay Jánost; Berzeviczy Vincze báró továbbra is a művezetőségre kéretvén föl. Csakhamar hire terjedt Kassán s környékén a megye határozatának, általános lelkesedés lepte meg a közönséget, ünneppé varázsolta a napot, tele lett minden vendéglő, kávéház, sétatér, tán senki sem maradt otthon. Megszűnt a munka, mert talán még a mester-polgárok is lakomáztak. Este fulladásig tele voltaszinház, volt taps éljenzés, voltak kihívások, satöbbi. Másnap fölszólították a vezér-tagokat, adják be a havi fizetések lajstromát, ami meg is történt, a vezértagok kivételével, ezekre nézve a nagyméltóságú választmány azt határozta, miszerint egyenkint egy hóra száz forintot kapnak. De miután minden kellék, úgymint könyv, ruhatár, operák és diszitmények némely része tulajdonuk, azokat használat végett átengedik, de miután ezek használás által elavulnak és elkopnak, kárpótlásul mindazon szükséges szerzeményeket nyerendők, melyeket a választmány szükségesnek lát megszerezni. A szerződés megköttetett s az elnök, Semsey azt aláírásával megerősítette, a szerződés jövő, azaz: 1830-iki október tizenötödikén kezdődvén. Addig magunkra és a báró intendantságára hagyattunk." Nagyon jóra bizta a vármegye a színészeket, amint az alábbiakból kitűnik. Van ugyanis a színésznek egy réme, még ma is az: a nyári stáczió! Ettől fél ma is, de különösen a múltban. Igaz, hogy nyáron minden bokor szállást ád, de hát a