Kacziány Géza: Petőfi könyvtár 18. Petőfiről és mestereiről (1909)

Szerelem átka

166 Petőfi-Könyvtár tartottam, megmutatták a házat is, mely annak a lebontottnak helyén áll, hová Petrovicsék betértek, midőn valami kalákára hivatalosak levén, Petrovicsné érezte, hogy a szülés pillanatához közel áll. A házaspár betért valami koma vagy sógor házába, Sándor ott született s pár óra múlva hazaindultak Kis-Kőrösre, hol állandó lakásuk volt. Ketten indultak ki hazulról, hárman tértek haza. Nem szokatlan dolog az alsó néposztálynál, melynek tagjai nincsenek elkényeztetve, hogy az anya még délelőtt kapál künn a kukoricza-földön, délre hazamegy, a kis poronty megszületik s a szegény asszony délután már megint künn van a mezőn. Nem akarom elvitatni Kis-Kőröstől a szülőhely érdemét, de Petőfi maga irta Félegyházáról, hogy ez a város születése helye. Egyszerűen tehát adom a dolgot úgy, ahogy hallottam s a félegyháziak ez adatot egykorúak tanúskodásából merítették. Petőfi most elhunyt kortársa 1822 október 15-én született Mernyiken, Zemplénmegyében, hol édes atyját, az igazán kiváló észtehetségű lelkészt 1831-ben a kolera-lázadás alkalmával verték agyon hálátlan hivei. Kilencz éves korától kezdve tehát maga kereste meg kenyerét s igazán önerejéből küzdötte föl magát. Elvégezte a theologiát, a jogot, volt táblai gyakornok Pesten 1846-ban, majd ez év őszén Bécsbe ment, hol amig az egyetemen mint lector tartott előadásokat a hegeli bölcsészetről és a bölcsészet történetéről, mellékesen a polytechnikumra is járt Itt érte 1847-ben a nagyenyedi Bethlen-kollegium meghívása, hogy jöjjön Erdélybe a német nyelv tanárának. Elfogadta a meghívást és elfoglalta állását. így ösmerkedett meg az erdélyi református egyház akkori fejeivel: Antal János püspökkel, Bodola Sámuel egyházi főjegyzővel s a nagyenyedi theologiai seminarium igazgatójával, kinek később Mária nevű leányát nőül is vette,