Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

Petőfi István versei 1844-1849.

Petőfi István versei 53 Szentmihálykor deres a fű, Ritka leány az, aki hű; Az én szeretőm is csalfa, Szivem gyakran szomorítja. Szép az almafa virága, Boldog, kit szeret rózsája, Szeress rózsám, mint szeretlek, Hogy én is boldog lehessek. (Palota, 1847.) BETYÁR ÉLET. Most volt Túron a vásár, Amoda jön egy betyár, Szép szögsárga paripán Vágtat a homokbuczkán. Lova könnyű, mint a madár, Hányja fejét, vigan jár, Előre hegyzi fülét, Lengeti szél sörényét. Nyalka legény új lován, Hova megy nap-alkonyán? Hova olyan könnyedén Nyereg nélkül, csak szőrén? Most tett szert új lovára: Hogy mit tud, kipróbálja; Jobb kezében ostora, Rézhúrból van sudara. Petőfi-Könyvtér. XVII.