Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

Petőfi István versei 1844-1849.

Petőfi István versei 39 NYÁRI HŐSÉG. Nyári hőség megsárgítja A borostyán-levelet, Elhervasztja a búbánat E parányi éltemet. Búbánatomnak szerzője Szőke kis lány te valál, Szived hü szerelmet igért, Hajh ! de mégis megcsalál. Azt hittem, hogy szereteted, Mint a napfény, oly tiszta, S mit ajkaid megígérnek, Szived nem húzza vissza. Téged szerettelek mindig E világon legjobban; Minden perczben, lépten-nyomon Valál gondolatomban. De már látom, hogy hasztalan Epedek én éretted, Mit igérél, megtagadtad Tiszta és hü szerelmed. Hervaszd el hát, óh búbánat, Mentül előbb éltemet, Mert már látom, hogy nincs leány, Ki szeretne engemet. (Kunszentmiklós, 1844.)