Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

Petőfi István

Petőfi István versei 21 aki pedig atyjának tett Ígérete szerint sohasem válaszolt neki. Öt évig tartott a huza-vona. Végre az öreg úr elbetegesedett, közeledni érezte halálát és lánya sorsát még mindig nem látta biztosítva. Antónia nem akart máshoz menni, kénytelen-kelletlen belenyugodott hát választásába. 1863 juniusában volt az eljegyzés és ugyanez év deczemberében AlsóNyáregyházán az esküvő,

rhová időközben Gaylhofferék költöztek. Sárkány Sámuel, a későbbi evangélikus püspök, áldotta meg a fiatal párt. Násznagyok Gerenday Ambrus és Hoitsy Sándor voltak. És most jön a tragikus fordulat. Öt évi küzdelem után végre egyesültek és Antónia a házasság nyolczadik hetében örökre elhagyta urát. A vétkes Petőfi István volt, de a baj alapoka az a hosszú öt évi várakozás. A pusztai magányban egy asszony kerítette hatalmába Petőfi István érzékeit s a szívtelen teremtés nem engedte szabadulni martalékát a házasság után sem. Petőfi István gyönge volt s mikor a mit sem sejtő fiatal asszony a dologra rájött, azonnal távozott Csákóról — édes atyja halálos ágyához. Petőfi István évekig írogatta feleségének bocsánatért esdő leveleit, de hiába! Bár törvényesen nem váltak el, soha többé nem találkoztak. A férj vétkéért, az asszony büszkeségéért, két élet boldogságával fizetett. Szive sajgó sebét munkával akarta gyógyítani Petőfi István. Egész erejét a gazdaságnak szentelte.