Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

1857-1858.

Petőfi-Könyvtár II. Élek és szeretek, S halálra gondolok! . . . Gyorsan fut az idő És tűnnek a napok. S boldogság közepett Azt veszem majd észre, Hogy a fogyó élet Fagyos küszöbére Lépek én is mint más, Aki szeretett s élt, Szenvedett és örült, Csalódott és remélt. III. Ne hidd, hogy valaha Meghűljön szerelmem, Vélem lesz mig élek, Mindhalálig velem. Te birod egyedül Szivemet, lelkemet És a bennök élő Minden érzelmeket, Melyek hőségöket, Mig élek nem vesztik; Mint a nap sugári Egész késő estig, Éretted égnek ott. S ha majd leszáll napom, És szivem nem dobog, És reám szép szemed Sugára nem ragyog, S a földnek ölében Nyugoszom csendesen: Gondolj rám angyalom, Gondolj rám kedvesem! . .