Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

1857-1858.

178 Petőfi-Könyvtár II. Lehullott levele, Megritkult a berek, Meztelen ágain Madárka nem cseveg. Néma kihalt csendét Csak a szél zavarja, Ha éles füttyével Fut keresztül rajta. Elhagyott szentegyház Most már a természet, Láthatlan kezével Dúl rajt' az enyészet. Virágokból emelt Oltára im romba, Buzgó népe elszállt Idegen, szebb honba. Csak úgy tétováznak Az őszi fellegek, Mint egy elbocsátott Győzelmes hadsereg. Bármerre indulnak, Útjok bizonytalan, Mint annak, ki saját Honában hontalan. Az alkony is rövid, Fut, mint a boldogság; Hagyván maga után Borongós éjszakát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom