Krúdy Gyula: Petőfi könyvtár 16. A negyvenes évekből (1909)

I. Petrovicsék

26 Petőfi-Könyvtár — Az a fiam, aki Pesten szerkesztő. Megígérte, hogy elvisz bennünket is Pestre magához! — Jaj Istenem, mit csinálunk mi abban a rengeteg városban! — kiált közbe Petrovicsné asszony. — Dehogy megyünk mi oda. IV. Pedig hát a vége mégis csak az lett, hogy odahagyták a vecsei csárdát és Pestre költöztek a Sándor fiú kegyelméből. Egy darabig Váczott tartotta az öregeket, közben az öreg Petrovics „a vén zászlótartó" — lerótta adóját a szabadságharczban, menvén öreg fejjel Jelassich ellen. Máskor Kossuthhoz is elment az öreg Debreczenbe, proklamácziókat vitt. Ekkor látta a kis unokáját a bölcsőben —Zoltánt. Nagy örömmel tért vissza Pestre. Bezzeg büszke volt most már a fiára, a menyére Júliára. Éppen csak annyi ideje volt, hogy elmondja a hit-